Színészkedés a pókerasztalnál

Szerző: Mezősi Tamás Eszközök Betűméret növelése Betűméret csökkentése Cikk küldése e-mailben Betűméret növelése

Pókerben sok játékos próbálja meg félrevezetni ellenfeleit, a megtévesztés azonban gyakran visszaüt és a színészkedés könnyen olcsó bábjátékká válik.

Pókerarc. Szenvtelen, kifejezéstelen, mozdulatlan. Sokszor úgy tűnik egyes klisék képesek csak azért örökre közös tudatalattinkba vésődni, hogy félrevezető mintáikkal, téves sugallataikkal megkeserítsék életünket. A jó pókerarc legendája azonban szerencsére kivétel: ilyen tényleg létezik, bár a tanulságos körítéshez azért így sem árt a színfalak mögé kukkantanunk!

A pókerben a testbeszéd szerepe talán kevésbé jelentős, mint azt sokan hiszik, azonban egyáltalán nem elhanyagolható, különösen, ha élőben játszunk. Ha ellenfelünk asztalhoz ült, minden hozzá kapcsolódó apróságot számításba kell vennünk, ami segíthet, hogy a vele történő későbbi konfrontációban a lehető legjobb döntést hozhassuk meg.

Sokan azonban néha unalmasnak tartják az információk elrejtését célzó játékot, és az elsőre hasznosabbnak tűnő félreinformálás útján indulnak el. Meglehet, hogy igazuk van, elvégre, a téves információ, téves döntéshez vezet, innentől pedig már mellékes az ütközet végeredménye, a háború eldőlt. Mégis érdemes egy pillantást vetnünk az elméletben nehezen megkérdőjelezhető stratégia gyakorlati buktatóira!

Vegyük például, hogy az egyik játékos (jelöljük ez esetben "A"-val) tisztában van néhány, általánosan elfogadott árulkodó jellel, és azt gondolja, hogy az ellenfeleinek gyengébb lapjai vannak, mikor beszédbe elegyednek a többiekkel (főleg az éppen sorra kerülő játékossal), ha hátradőlnek, ha sürgetik az akciót, ha láthatóvá válik izgatottságuk. Ugyanakkor "A" úgy gondolja, hogy az ellenfelek akkor ülnek erősebb kézzel , ha kezükkel őrzik lapjaikat, ha csöndben vannak, ha előre dőlnek, ha megfontoltan hozzák meg döntéseiket.

A szóban forgó játékos eldönti, hogy a nem teljesen egyértelmű szituációkban ilyen jelek után kutatva, ezekre is alapozva fogja meghozni végső döntéseit. Ellenfelei feltehetően szintén tisztában vannak a fentiekkel, és egyikük ("B") úgy dönt, alkalom adtán megpróbálja majd félrevezetni asztaltársait.

A felek egy leosztás során összecsapnak. "A" középső pozícióból treff király-dámával ( KcQc ) emel, "B" nagyvakból kőr kilences-tízessel (9hTh) tart. A flopon kőr bubi, káró kilences, pikk kettes ( Jh,9d,2s ) érkezik, ami után mindkét fél kivár. A negyedik utcán káró dáma ( Qd ) jön és két szín alakul ki az asztalon, ami egyik felet sem segíti. "B" látva "A" előző lapnál mutatott tétovázását, úgy dönt, hogy egy félblöffel magához ragadja a kezdeményezést, és a nyitott sorára emel. "A" szeretné tudni, hogy mennyire erősek a lapjai, ezért visszaemel, amit "B" megad. A riveren káró ász (Ad) tűnik fel, amivel három szín kerül az asztalra, "B" pedig úgy dönt, ez a kártya tökéletes, hogy kiblöffölje ellenfelét a nagyra duzzadt kasszából, így összes zsetonját, a bank másfélszeresét tolja középre.

"A" gondolkodóba esik. Első ránézésre "B" meg akarja venni a kasszát, ugyanakkor előző visszahívását tartotta, amit szinte csak egy színre és sorra is váró, magas kéz (KXd - egy király és egy valamilyen egyéb lap, mindkettő káró) , esetleg egy ász kísérőjű nyitott sor ( AxTx ) igazolhat. "A" hajlik a dobásra is, hiszen csak egy elrontott sorra váró kezet, vagy egy komplett blöfföt tud megverni, ráadásul banki esélyei sem kecsegtetőek. Ha agresszív, aktív és gyakran blöffölő játékosnak ismerte meg ellenfelét, akkor különösen nehéz döntés. Nem tud mit tenni, árulkodó jelek után kezd kutatni.

"B" természetesen erősnek szeretne tűnni, ezért kezeit lapjaira helyezve, feszülten hátradől. Aztán észbe kap, ilyen helyzetekben ritkán viselkedik így, ezért a hirtelen változás talán szemet szúr ellenfelének, és átlát a szitán. Elkezd fészkelődni, előredől, majd kettőt csavarva a dolgokon megszólal: "Ez még épp megadható." Reméli, hogy a szándékosan mutatott gyengeséget, erőnek fogják értékelni, különösen, hogy eközben próbálja a háttérben nyugodtnak mutatni magát. Az idő múlása, és a figyelő tekintetek miatt azonban egyre nehezebben tartja magát, nyakán lüktetni kezd egy ér. Ellenfele még mindig őt fürkészi, de "B" érzi, hogy az idő neki dolgozik. Minél tovább kitart, annál távolabb kerül ellenfele a megadástól. Az "akarod, hogy megadjam?" kérdésre már nem reagál, de közben az asztalon lévő lapokra, és nem sajátjaira néz. "A" ezután meghozza döntését…


Ez még mindig jobb megoldás


A fenti, egyébként egészen életszerű példa a színészkedés veszélyeire hivatott felhívni a figyelmet. "B" elkezdett egy darabot, majd ellenfele fejével is átgondolta a helyzetet, és viselkedéséhez idomulva fokozatosan alakította szerepét. Ebbe a hibába rengetegen beleesnek. Hiba ez először is azért, mert a különböző impulzusoktól és jelektől ellenfelünk összezavarodik és jobb híján általában a megadásra hajlik majd. Az információ értékes, a kíváncsiság nagy úr, kétség esetén ezért gyakran a blöffölők körmére néznek.

De ha ez nem lenne elég, a változó viselkedési minta miatt "A" könnyen felfigyelhet arra is, hogy "B" szerepet játszik. Azt ugyan nem tudja, hogy megadásra vagy dobásra szeretné rábírni, de ez innentől nem is fontos. A lényeg, hogy ellenfele szimulál, és így reagál az általa leolvasott jelekre.

Ezzel pedig el is érkeztünk a színészkedés legnagyobb problémájához. A fenti tény megállapítása után ugyanis "A" könnyedén átveheti az irányítást, és tesztelheti ellenfelét. Így a megtévesztésnek induló színészkedés könnyen átfordulhat bábjátékká, ahol ellenfelünk kezdi irányítani az eseményeket. Ha mindig pókerarcot öltünk, ellenfelünket információ és efféle eszközök nélkül hagyjuk. Egyébként bizony elég, ha erősen rángatja a drótokat és az álarc lehull.

A pókerasztal mellett színészkedő játékosok elleni legjobb fegyvert Joe Navarro, volt FBI-ügynök Read'em and Reap'em: A Career FBI Agent's Guide to Decoding Poker Tells című könyve jelenti. A szakember tanácsait követve a játékosok megtanulhatnak figyelni olyan apró, áruló jelekre, amelyeket még a legjobb színészek sem fognak tudni elkendőzni. A könyvet többek között olyan profi játékosok is előszeretettel forgatják, mint Tóth Richárd és Vitézy Péter.
 

DeluxePóker a Facebook-on

Szerző: Mezősi Tamás Eszközök Betűméret növelése Betűméret csökkentése Cikk küldése e-mailben Betűméret növelése

Értékelje a cikket: Szavazat (4.67)

Hozzászólások - 0 hozzászólás

Szóljon hozzá:

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma?

Hozzászólások - 0 hozzászólás