A legtöbbször kerülendő

Szerző: Deluxe Póker Eszközök Betűméret növelése Betűméret csökkentése Cikk küldése e-mailben Betűméret növelése

Az agresszív póker a nyerő póker, tartják a profik. Aki csak megad, hosszútávon nem lehet nyereséges. De még ezt a sokak által lenézett stratégiát is lehet néha megfelelően alkalmazni.

Creative CommonsAz öt WSOP-karkötőt begyűjtő Chris "Jesus" Fergusont távolról sem lehet sikertelen játékosnak nevezni. A Team Full Tilt játékosa azonban az alábbiakban mégis arról értekezik, hogy milyen esetekben lehet sikerrel alkalmazni a passzív játékot a pókerben.

Magas pár, jó lapok az asztalon
A példa kedvéért képzeljük el, hogy egy verseny korai szakaszában ülünk, kényelmes mennyiségű zsetonnal. Középső pozícióban egy ász-bubit kapunk kézbe. Ekkor emeljünk egy átlagos méretűt, 3 nagyvaknyit. Egy késői pozícióban ülő ellenfél - akiről tudom, hogy megfontoltan, de kellően agresszíven játszik - megadja az emelést, rajta kívül mindenki más dob. A flopon pikk ász, káró 4 és kőr 8 érkezik. Legmagasabb (top) párom van tehát, egész jó kísérőlappal (kicker).

Ilyenkor két lehetőség van: vagy jóval erősebb vagyok ellenfelemnél, vagy teljesen vert helyzetben vagyok, ha kézbe kapott párjaihoz érkezett egy harmadik lap. Előfordulhat még az is, hogy nála is ász van erősebb kickerrel. Ha az enyémnél gyengébb ásza van, csupán 3 lap (out) van a pakliban, ami segíthet rajta. Ha közepes párja van, például két 7-es, akkor outjai száma csupán kettő, s két figurás lappal, amelyek nem párosodtak be, szinte csaknem esélytelen a győzelemre. Az adott háromszínű (rainbow) flopon pedig még a szín és a sor miatt sem kell különösebben aggódnom. Így nyugodtan átadhatom az ellenfelemnek a kezdeményezést, vagyis megengedhetem magamnak, hogy ingyen lássa a negyedik lapot, a turnt.

Ha a top páromra emelek, s a másik játékosnál egy kézbe kapott - értelemszerűen alacsonyabb - pár lapul, szinte biztosan dobni fog, s így nem tudtam rávenni az ellenfelemet, hogy további zsetonokat tegyen a kasszába. Azonban, ha passzolok, akkor megadhatom neki az esélyt, hogy blöfföljön, vagy a gyengébb ászával emeljen, majd ha ez megtörtént, akkor csak megadok.

Ideális esetben legalább egy tisztességesebb emelést ki szeretnék sajtolni az ellenfelemből, s ha passzolok, akkor elejét veszem, hogy túlzásba vigyük az emelgetést.

A példa kedvéért tegyük fel, hogy a negyedik lapnak egy treff 3-as érkezik. A helyzet változatlan, továbbra is vagy lényegesen erősebb vagyok, vagy jóval gyengébb. Megint passzolok és megengedem a versenytársamnak, hogy blöfföljön, ha akar.

Ha mindketten végigpasszoltuk a partit, az ötödik lapnál, a rivernél már általában emelni szoktam. Ha egy-egy emelés történt, akkor először passzolok, majd ha ellenfelem emel, akkor megadással válaszolok rá. Ha két emelés is volt, akkor passzolok és újabb emelésnél eldobom a lapomat.

Három előnye van, ha így játszom meg a szóban forgó helyzetet: viszonylag erős lapjaimért megkapom a kellő mennyiségű zsetont, s viszonylag keveset veszítek, ha mégis olyan kézzel állnék szemben, amit legyőzi az enyémet. Ez egyébként a jó pókerjátékos egyik fő ismérve, hogy minimalizálja a veszteségeit és maximalizálja a várható nyereséget. A harmadik lényeges előny pedig, hogy ha így játszom meg a lapjaimat, megadom az ellenfelemnek a lehetőséget, hogy blöfföljön, ami az egyetlen módja, hogy pénzt húzzak ki belőle, ha például egy bubi-dáma van a kezében.

DeluxePóker a Facebook-on
1. A legtöbbször kerülendő
2. Egy második példa, ijesztő floppal

Szerző: Deluxe Póker Eszközök Betűméret növelése Betűméret csökkentése Cikk küldése e-mailben Betűméret növelése

Értékelje a cikket: Szavazat (5)

Hozzászólások - 0 hozzászólás

Szóljon hozzá:

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma?

Hozzászólások - 0 hozzászólás